Műfaj: au, angst, dráma
Érintett banda: Monsta X
Páros: Jooheon x Kihyun
Figyelmeztetés: +18, durva szóhasználat, helyenként felnőtt tartalom
Egyéb: -
Kihyun P.o.V.:
Hajnaltájt ébredtem, Changkyun mély hangjára ahogy egyre csak szólongatott engem. A fáradtságtól nehezen nyitottam ki szemeimet, de ő sürgetően beszélt hozzám, amit nem teljesen tudtam felfogni sem a korai időpont miatt.
- Kelj fel Kihyun, fél óra múlva indulnunk kell, mert előrébb hozták a megbeszélést és ha nem leszel kész addigra a gazda nagyon mérges lesz, szóval menj gyorsan fürdeni és tisztítsd meg magad nagyon alaposan, kívül belül én addig kikészítem a ruháidat - hadarta el gyorsan a fontosabb információkat. Szó nélkül keltem ki a puha ágyból és siettem a fürdőbe, ahol rohamtempóban szedtem le a szatén pizsamámat magamról és ültem a kádba, amit Changkyun előre látóan feltöltött forró vízzel.
Hamar végeztem a tisztogatással, hiszen azt már korábban megtanultam, hogy soha ne várassak meg senkit, főleg ne a gazdámat.
A szobámba visszatérve Changkyun már ott várt, kezében egy vörös szaténból készült ruhával, amit gyorsan s precízen adott rám majd pedig kiegészítőimet a kezembe nyomta, aztán nekiállt a hajam igazgatásának. Csöndben tűrtem ahogy a forró vassal formázta sötét tincseimet, míg én magamra vettem minden apró ékszert, amiket korábban adott.
Percre pontosan fél órával később már egy gyönyörű fekete limuzinban ültünk mind a hárman. Baloldalamon a gazda, a jobbomon pedig Changkyun foglalt helyet, akinek keze egész út alatt a combomat fogta nyugtatásképp. Nem látszott rajtam az idegesség, mivel igyekeztem jól elrejteni minden felesleges érzelmet, de Changkyun pontosan tudhatta, mi járt a fejemben.
- Itt is vagyunk. Kihyun, gondolom tisztában vagy vele, hogyan működik egy ilyen esemény, de azért elmondok pár dolgot - szólalt meg Changkyun, teljesen hivatalos hangnemben.
- Csak akkor kell megszólalnod, ha Jooheon gazdánk azt mondja, máskülönben nem. Mint kedvenc, továbbra is kötelességed teljesíteni mindent, amire megkér vagy utasít, engedelmesen, szó nélkül elfogadni - beleegyezően bólintottam, majd amint befejezte mondandóját kiszálltunk az autóból. Néhány lépés után egy igazán elegáns hotel ajtajához értünk, amit Changkyun azonnal kitárt előttünk ás máris bent voltunk. A hely nagyon szép volt, díszes ám ugyanakkor visszafogott eleganciát árasztott, de sajnos nem volt sok időm alaposan szemügyre venni, mert igyekeztünk a liftbe, beszállva az ajtók azonnal becsukódtak előttem és már csak az üres, szürke lapot láttam.
- Azt hiszem nyereséges üzletet köthetünk mindketten - mosolygott nyájasan az idegen férfi Jooheon-ra, aki türelmesen hallgatta minden szavát, s csak akkor szólt, amikor helyesnek látta.
Bizonytalanul méregettem a férfit, ahogy az ajkát fogai közé véve nézett végig rajtam többször, mint ahogy az elfogadott lett volna. Kissé kényelmetlenül éreztem magam, ám jól nevelt kedvenc lévén türelmesen vártam és nem mutattam ki az érzelmeimet.
- Tudod Jooheon, azon gondolkoztam... - kezdett bele mondatába, én pedig szinte azonnal tudtam, hogy én kerülök szóba. - Hogy talán eltölthetnénk egy kis időt így... négyesben - emelte ki az utolsó szót, miközben jelentőségteljesen nézett rám és Changkyun-ra.
- Szerintem igazán izgalmas lenne és kétlem, hogy bárkinek lenne ellenvetése a dologgal kapcsolatban - mosolygott ránk, miközben keze a ruhám alól kilógó combomon landolt. Visszafogott mosolyt erőltettem magamra, közben tudomásul véve, hogy megint csak használni fognak, ahogy addig is. Soha semmi sem fog változni, hiszen kedvenc vagyok. Csak egy kedvenc.
A félhomályos szobában is tisztán láttam az névtelen férfi vészjósló mosolyát, amitől rettegés szökött mellkasomba; az egyetlen nyugtató dolog pedig Changkyun mély nyögése volt a fülem mellett. Mindkét férfi egy-egy fotelban ült velünk szemben, miközben mi hol egymást, hol pedig magunkat érintettük meg. Changkyun durva volt, de tudtam, hogy csak követte a gazda utasításait és csak azért viselkedett cseppet sem finoman.
- Changkyun, legyél kemény vele, hiszen csak egy kedvenc - hallottam a férfi hangját, s azonnal összeszorítottam a szemem, ahogy vártam az ütést. Fél pillanattal azelőtt, mielőtt tenyere a hátsómhoz ért volna még hallottam egy halk "sajnálom"-ot, amiből tudtam, hogy minden rendben lesz.
Nem kellett sok hozzá, mindkét férfi türelmetlenkedni kezdett, s egyre csak röpültek az utasítások.
"Vedd a szádba."
"Mozogj gyorsabban."
"Legyél hevesebb."
"Hagyd hogy a szádba élvezzen."
"Fordulj ki jobban, hadd lássam a formás hátsód!"
Kényelmetlen pózban, szinte teljesen kicsavarodva kellett feküdnöm ahhoz, hogy Jooheon és az idegen kedvére tegyek, de Changkyun meleg tenyere segített ellazulni, ahogy a férfiasságomon nyugodott. Alaposan előkészített engem, így amikor merevedését sietősen nyomta belém, nem éreztem különösebb fájdalmat. A színjáték kedvéért hangos zihálást hallattam, mire azonnal érkezett az elégedett nyögés a szoba másik végéből, amit aztán két nadrág cipzárjának hangja követett.
Nem sokkal később már mind a négyen hangosan élvezkedtünk, még ha nem is ugyanazon okból kifolyólag. Én teljesítettem a parancsot, miszerint "Több élettel" és "Hangosabban", míg Changkyun az őt körülölelő forróságtól. Közben a két néző keze látványosan gyorsabb tempóban mozgott a nadrágjukban, ami arra engedett következtetni, hogy tetszett nekik a műsor.
Valóságos orgiává változott a szoba, mikor is mindkét férfi becsatlakozott a kettősünkbe. Nem tudták tovább tartani magukat és egy szempillantással később már az idegen üzletember méretes tagja merült el hátsómban, kellemetlenül szétfeszítve azt. Changkyun méreteihez képest nagyobb volt és a stílusa is sokkal durvábban ütközött ki.
- Nyögj...ezaz kicsi Kihyun, nyögjél csak alattam, tudom hogy élvezed ha fáj.. - nyögte fülembe. Oldalra pillantottam és láttam ahogy Changkyun milyen finoman bánt a gazdával, aki szintén odaadással tekintett komornyikjára, így alkotva tökéletes párost, miközben én egyre csak rázkódtam az erős, mély lökésektől.
Rövid idő után éreztem, hogy hímtagja teljesen keménnyé vált, ami jelezte, hogy hamarosan befejeződik az este. Épphogy a gondolat végére értem, megéreztem magamban forró magját, ami mélyen kitöltött engem. Állatias nyögése tökéletesen illet karakteréhez és az ágyban megjelenő énjéhez, ám még akkor is meglepett a hangja.
Türelmesen vártam a következő utasítást az ágyban, mocskosan, újra kihasználva. Sosem éreztem magam kurvának, hiszen a kedvencek élete teljesen eltért attól az életmódtól, de minden alkalommal, amikor megaláztak s semmibe vettek letörtek egy darabot a lelkemből s egyre kevésbé gondoltam magam "jó árunak".
Órákkal később újra a mélyfekete limuzinban ültünk mind a hárman, s a gazda arcán elégedett mosoly játszott.
- Kihyun, neked köszönhetően megkötöttük a szerződést, amire már évek óta vártam. Remélem te is élvezted ezt a kiruccanást, mert a jövőben mér várható lesz ehhez hasonló alkalom - helyezte kezét combomra én pedig illedelmesen bólintottam.
- Tökéletes nap volt, gazdám - feleltem épphogy hallhatóan, a már tökéletesített hamis mosolyt mutatva felé.
Ez vagyok én.
Egy jól nevelt kedvenc.
- Kelj fel Kihyun, fél óra múlva indulnunk kell, mert előrébb hozták a megbeszélést és ha nem leszel kész addigra a gazda nagyon mérges lesz, szóval menj gyorsan fürdeni és tisztítsd meg magad nagyon alaposan, kívül belül én addig kikészítem a ruháidat - hadarta el gyorsan a fontosabb információkat. Szó nélkül keltem ki a puha ágyból és siettem a fürdőbe, ahol rohamtempóban szedtem le a szatén pizsamámat magamról és ültem a kádba, amit Changkyun előre látóan feltöltött forró vízzel.
Hamar végeztem a tisztogatással, hiszen azt már korábban megtanultam, hogy soha ne várassak meg senkit, főleg ne a gazdámat.
A szobámba visszatérve Changkyun már ott várt, kezében egy vörös szaténból készült ruhával, amit gyorsan s precízen adott rám majd pedig kiegészítőimet a kezembe nyomta, aztán nekiállt a hajam igazgatásának. Csöndben tűrtem ahogy a forró vassal formázta sötét tincseimet, míg én magamra vettem minden apró ékszert, amiket korábban adott.
***
Percre pontosan fél órával később már egy gyönyörű fekete limuzinban ültünk mind a hárman. Baloldalamon a gazda, a jobbomon pedig Changkyun foglalt helyet, akinek keze egész út alatt a combomat fogta nyugtatásképp. Nem látszott rajtam az idegesség, mivel igyekeztem jól elrejteni minden felesleges érzelmet, de Changkyun pontosan tudhatta, mi járt a fejemben.
- Itt is vagyunk. Kihyun, gondolom tisztában vagy vele, hogyan működik egy ilyen esemény, de azért elmondok pár dolgot - szólalt meg Changkyun, teljesen hivatalos hangnemben.
- Csak akkor kell megszólalnod, ha Jooheon gazdánk azt mondja, máskülönben nem. Mint kedvenc, továbbra is kötelességed teljesíteni mindent, amire megkér vagy utasít, engedelmesen, szó nélkül elfogadni - beleegyezően bólintottam, majd amint befejezte mondandóját kiszálltunk az autóból. Néhány lépés után egy igazán elegáns hotel ajtajához értünk, amit Changkyun azonnal kitárt előttünk ás máris bent voltunk. A hely nagyon szép volt, díszes ám ugyanakkor visszafogott eleganciát árasztott, de sajnos nem volt sok időm alaposan szemügyre venni, mert igyekeztünk a liftbe, beszállva az ajtók azonnal becsukódtak előttem és már csak az üres, szürke lapot láttam.
***
- Azt hiszem nyereséges üzletet köthetünk mindketten - mosolygott nyájasan az idegen férfi Jooheon-ra, aki türelmesen hallgatta minden szavát, s csak akkor szólt, amikor helyesnek látta.
Bizonytalanul méregettem a férfit, ahogy az ajkát fogai közé véve nézett végig rajtam többször, mint ahogy az elfogadott lett volna. Kissé kényelmetlenül éreztem magam, ám jól nevelt kedvenc lévén türelmesen vártam és nem mutattam ki az érzelmeimet.
- Tudod Jooheon, azon gondolkoztam... - kezdett bele mondatába, én pedig szinte azonnal tudtam, hogy én kerülök szóba. - Hogy talán eltölthetnénk egy kis időt így... négyesben - emelte ki az utolsó szót, miközben jelentőségteljesen nézett rám és Changkyun-ra.
- Szerintem igazán izgalmas lenne és kétlem, hogy bárkinek lenne ellenvetése a dologgal kapcsolatban - mosolygott ránk, miközben keze a ruhám alól kilógó combomon landolt. Visszafogott mosolyt erőltettem magamra, közben tudomásul véve, hogy megint csak használni fognak, ahogy addig is. Soha semmi sem fog változni, hiszen kedvenc vagyok. Csak egy kedvenc.
***
A félhomályos szobában is tisztán láttam az névtelen férfi vészjósló mosolyát, amitől rettegés szökött mellkasomba; az egyetlen nyugtató dolog pedig Changkyun mély nyögése volt a fülem mellett. Mindkét férfi egy-egy fotelban ült velünk szemben, miközben mi hol egymást, hol pedig magunkat érintettük meg. Changkyun durva volt, de tudtam, hogy csak követte a gazda utasításait és csak azért viselkedett cseppet sem finoman.
- Changkyun, legyél kemény vele, hiszen csak egy kedvenc - hallottam a férfi hangját, s azonnal összeszorítottam a szemem, ahogy vártam az ütést. Fél pillanattal azelőtt, mielőtt tenyere a hátsómhoz ért volna még hallottam egy halk "sajnálom"-ot, amiből tudtam, hogy minden rendben lesz.
Nem kellett sok hozzá, mindkét férfi türelmetlenkedni kezdett, s egyre csak röpültek az utasítások.
"Vedd a szádba."
"Mozogj gyorsabban."
"Legyél hevesebb."
"Hagyd hogy a szádba élvezzen."
"Fordulj ki jobban, hadd lássam a formás hátsód!"
Kényelmetlen pózban, szinte teljesen kicsavarodva kellett feküdnöm ahhoz, hogy Jooheon és az idegen kedvére tegyek, de Changkyun meleg tenyere segített ellazulni, ahogy a férfiasságomon nyugodott. Alaposan előkészített engem, így amikor merevedését sietősen nyomta belém, nem éreztem különösebb fájdalmat. A színjáték kedvéért hangos zihálást hallattam, mire azonnal érkezett az elégedett nyögés a szoba másik végéből, amit aztán két nadrág cipzárjának hangja követett.
Nem sokkal később már mind a négyen hangosan élvezkedtünk, még ha nem is ugyanazon okból kifolyólag. Én teljesítettem a parancsot, miszerint "Több élettel" és "Hangosabban", míg Changkyun az őt körülölelő forróságtól. Közben a két néző keze látványosan gyorsabb tempóban mozgott a nadrágjukban, ami arra engedett következtetni, hogy tetszett nekik a műsor.
Valóságos orgiává változott a szoba, mikor is mindkét férfi becsatlakozott a kettősünkbe. Nem tudták tovább tartani magukat és egy szempillantással később már az idegen üzletember méretes tagja merült el hátsómban, kellemetlenül szétfeszítve azt. Changkyun méreteihez képest nagyobb volt és a stílusa is sokkal durvábban ütközött ki.
- Nyögj...ezaz kicsi Kihyun, nyögjél csak alattam, tudom hogy élvezed ha fáj.. - nyögte fülembe. Oldalra pillantottam és láttam ahogy Changkyun milyen finoman bánt a gazdával, aki szintén odaadással tekintett komornyikjára, így alkotva tökéletes párost, miközben én egyre csak rázkódtam az erős, mély lökésektől.
Rövid idő után éreztem, hogy hímtagja teljesen keménnyé vált, ami jelezte, hogy hamarosan befejeződik az este. Épphogy a gondolat végére értem, megéreztem magamban forró magját, ami mélyen kitöltött engem. Állatias nyögése tökéletesen illet karakteréhez és az ágyban megjelenő énjéhez, ám még akkor is meglepett a hangja.
Türelmesen vártam a következő utasítást az ágyban, mocskosan, újra kihasználva. Sosem éreztem magam kurvának, hiszen a kedvencek élete teljesen eltért attól az életmódtól, de minden alkalommal, amikor megaláztak s semmibe vettek letörtek egy darabot a lelkemből s egyre kevésbé gondoltam magam "jó árunak".
***
Órákkal később újra a mélyfekete limuzinban ültünk mind a hárman, s a gazda arcán elégedett mosoly játszott.
- Kihyun, neked köszönhetően megkötöttük a szerződést, amire már évek óta vártam. Remélem te is élvezted ezt a kiruccanást, mert a jövőben mér várható lesz ehhez hasonló alkalom - helyezte kezét combomra én pedig illedelmesen bólintottam.
- Tökéletes nap volt, gazdám - feleltem épphogy hallhatóan, a már tökéletesített hamis mosolyt mutatva felé.
Ez vagyok én.
Egy jól nevelt kedvenc.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése