Műfaj: yaoi, fluff, slice of life
Érintett banda: Got7
Érintett banda: Got7
Páros: 2Jae
Figyelmeztetés: nincs
Egyéb: én csak fordítom, nem saját alkotás, eredeti szerző: shiruuka [wattpad]
Egy pillanatra az egész világ megállt. Youngjae lesokkolva állt, még csak reagálni sem volt képes. Nem tartott túl sokáig, mindössze pár másodpercig, de az épp elég volt ahhoz, hogy szíve őrülten verni kezdjen. Tudta, hogy mindaz csak színjáték volt és semmit sem jelentett, legalábbis Jaebum-nak nem. Mikor vége szakadt, minden melegség eltűnt belőle, amit addig érzett.
- Uram isten! - sikoltoztak a lányok körülöttük.Youngjae-nak fel sem tűnt, hogy mindvégig a földet nézte, ám mikor körbetekintett, a lányok újra sikoltoztak. A legtöbben addigra már hazamentek, de akik ott maradtak, azok kezében ott virított a telefon, így előbb vagy utóbb mindenki értesült az elcsattant csókról.
Addig állt egyhelyben, mígnem Jaebum karon ragadta és futásnak eredt vele együtt.
Az arcának csapódó hűvös szél hozta vissza a valóságba, ahol Jaebum megcsókolta őt. Az első csókja csak egy színészet volt, csupán egy hamis kapcsolat miatt.
Abban a pillanatban, mikor ráébredt mi is történt, egyből kirántotta kezét Jaebum szorításából és megállt az úton.
JB-nek azonnal feltűnt, hogy Youngjae haragudott rá.
- Miért kellett ezt tenned? Csak abba egyeztem bele, hogy eljátszunk egy kapcsolatot, mert könyörögtél nekem...
- Ugyan már, csak azért volt, hogy végre befogják.
- Talán számodra csak ez volt, de nekem ez volt életem első csókja. Az elsúnek különlegesnek kellett volna lennie, nem pedig egy szánalmas színjáték részének! - Youngjae kikelve magából kiabált. Jaebum addig a percig sosem látta még idegesnek.
- É-én....sajánlom. Nem tudtam erről..
Hangos sóhajjal fordult meg és hagyta ott Jaebum-ot az utcán.
KB utána akart menni, de tudta, hogy Youngjae-nak inkább egyedüllétre volt szüksége, nem pedig rá.
Még ha az embereknek a csók meglepő is volt és sokkoló, Jaebum számára különleges. Ő akarta megcsókolni, már egy jó ideje, de nem merte elmondani Youngjae-nek, hiszen akkor valószínűleg kiköltözött volna a kényelmetlen helyzet miatt.
Ujjával finoman megérintette száját ott, ahol Youngjae ajkai hozzáértek, a csók lágy puhaságát pedig még akkor is érezte magán.
--
Youngjae-t otthon találta, ahogy éppen tanult.
- Még mindig haragszol rám? - kérdezte kicsit félve.
Jae sóhajtva pillantott föl házi feladatából, mielőtt válaszolt volna - Nem.
Jaebum mellé ült, majd lágyan elmosolyodott. - Nagyon sajnálom, nem tudtam, hogy ez volt az első és nyilvánvalóan valaki különlegessel akartad megosztani, én pedig elloptam tőled - mélyen belül azonban boldog volt, hogy övé lehetett.
- Mindegy most már, inkább hagyjuk és tanuljunk a vizsgákra, mivel már nagyon kevés idő van hátra - nézett vissza a könyveire.
Tanulás közben óvatos pillantást vetettek egymásra, titkon, a korábbi események pedig már nem kerültek szóba.
Youngjae alaposan elmagyarázott mindent és Jaebum végül értette a matematikát.
--
Az emberek a suliban egész nap a csókról pusmogtak, de Youngjae nem foglalkozott velük, inkább a tanulásra koncentrált.
A hírek miszerint Ő és Jaebum egy pát alkottak futótűzként terjedtek az egész iskolában.
- Szóval....uhm..mikor is kezdtetek ti... hogy is mondjam.. járni? - tette fel a kérdést Bambam.
- Őszintén, én erre nagyon nem számítottam - szólt közbe azonnal Jackson is.
Mivel Jaebum megengedte, hogy a közeli barátait beavassa, így elmesélt nekik mindent, hogy megértsék a helyzetet.
- Oh, így már sokkal érthetőbb az egész, szerintem nála sokkal jobbat érdemelsz.
A földet kezdte fixírozni újra. Először ős is egy bunkónak találta Jaebum-ot, de ahogy egyre jobban megismerte, meglátta benne a jó embert és tudta, hogy csak megtört. Valami a hamis mosolya mögött elárulta, hogy a múltban történt események miatt lett olyan rideg és elutasító mindenkivel szemben.
Túl nagy volt a csönd, Jackson ezt észrevette és gyorsan témát váltott - Na és tanultok a vizsgákra, srácok?
- Én nem tanulok... boii.- felelt Bambam.
- Hát, ha nem akarod a szüleidet kínos helyzetbe hozni és megbukni, akkor ideje lenne elkezdened, boii.
Köszönhetően ezeknek, Youngjae újra elmosolyodott.
- Egy egész hétvégém van, rendben lesz ez hidd el nekem.
Bambam mindig is ilyen volt. Folyton az utolsó napokra hagyta a tanulást, de valahogy mindig átment a vizsgákon, ráadásul jó jegyekkel.
- Már kérdezni akartam, hogy ráértek-e hétvégén, de hát úgy látszik mindenki tanulni fog - sóhajtot Mark.
- Ja, mindenki koncentráljon arra, hogy átmenjen és akkor utána ünnepelhetnénk.
- Na, ez jól hangzik! - értettek egyet a többiek is.
Hallotta, ahogy Jinyoung és Yugyeom hangosan nevettek mögöttük, a saját asztaluknál.
- Jaebummie, nem akarnál inkább a pasid mellé ülni? - kérdezte Jinyoung indokolatlanul hangosan, így mindenki hallotta az ebédlőben.
- Én nem hiszem el, hogy meleg.
- Azt hiszem, így már érthető, mármint, a legjobb pasik mind buzik.
- Annyira szomorú vagyok, Jaebum- oppa az enyém kellett volna, hogy legyen.
Ami azok után történt, lesokkolta Youngjae-t.
Az emberek elkezdték megdobálni Jaebum-ot. A lányok sírtak, kiabáltak miközben étellel dobálták meg JB-t, aki csak ült és hagyta, hogy folyjanak az események. Mindenki csak nézte, nem tudtak mit tenni, végül a tanárok vetettek véget az egésznek.
Jaebum-ot elküldték az orvosiba, hogy letisztogassa magát, közben mindenki más órára indult, kivéve Youngjae-t. Biztos akart lenni, hogy jól van.
Jaebum az ágyon ült és azon mesterkedett, hogy kiszedje a hajából amit beledobtak.
- Jól vagy? - kérdezte Youngjae lassan belépve a szobába.
- Meg vagyok, tudtam, hogy egy ponton megtörténik majd ez is - folytatta a darabkák kiszedegetését.
Jae közelebb lépett, és segített kiszedni a darabokat, de Jaebum eltolta a kezét.
- Nem kell...
- De szeretném.
Minden morzsát kisöpört Jaebum hajából, miközben Jaebum csendben tűrte. Észrevette milyen puha volt a haja annak ellenére, hogy alaposan beterítették étellel, puha és selymes maradt. Nem tudta megállni, óvatosan végigfutatta ujjait a tincseken, mire halk szipogást hallott Jaebum felől.
Mielőtt még felfoghatta volna, mi történt, Jaebum feje mellkasának dőlt, érezte, ahogy karjai szorosan dereka köré fonódtak, erősen markolva egyenruhája hátulját, miközben sírt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése